Õzzel találkozni csak Mondeo nélkül érdemes.

Szarvashiba õzzel találkozni?
		Saját élményem volt egy kisebb õz csordával. A Székesfehérvárt átszelõ 8-as út egy része „elkerüli” a várost. Tavaly kivágták már azt a fiatal erdõt, melybõl kivágtattak az õzek elénk. Szerencsére már hullottak a levelek, így észleltem a mozgásukat még lent az erdõben. Egy gyors pillantás a tükörbe és közel padlófék. Az elsõ kettõ „messze” elõttem átment, a harmadiktól kezdve már majdnem feldöntöttek. Nagyon fontos tudni, hogy ha valahol elindulnak, akkor a csorda szellemében ugyanott ugrik ki mind. Tehát nem elég megúszni az elsõt. Visszatérve a történethez. Az út ott négy sávos, a legszélsõben voltam én, a túlsóban meg egy külföldi „emeletes” busz jött szembe, mivel az is fékezett, egy kis cikázással átért elõtte az elsõ õz. A második a nagy lila busz közepének nekiugrott. Valószínûleg úgy gondolta, hogy átugorja azt a lila akadályt. Majdnem két méter magasan csapódott be a busz oldalába. Megálltam, a gerinclövéshez hasonló vergõdésébõl ítélve a nyak csigolyája tört el. Persze a gyerekek el akarták vitetni velem a doktor bácsihoz, hogy meggyógyítsa. Nem akartam, hogy ez a negatív élmény megzavarja õket ezért gyorsan tovább indultam. Mondtam nekik, hogy nem lehet rajta segíteni. Próbáltam elterelni a gondolataikat róla, bár nem sok sikerrel. Azóta bûvös vadriasztó síppal járok-kelek, hogy hatásos-e? Ki tudja? Ártani nem árt. Citromheja megfigyelése alapján van olyan tipus, ami a ház körüli négylábúakra hatásos. Keresd meg a vadriasztós cikket, ha idáig elolvastad ezt, akkor már menni fog az is ;-))) Ne nevessél ki, bíz istók van aki csak a képeket nézi ;-( Egyik kollegina Mondeoja találkozott egy õzzel, esetének képeit és tapasztalatait tanulságul elétek tárja. Fáradozását ezuton is köszönöm. ND v40904



Augusztus elsõ felében történt az eset. Állítólag ilyenkor hajlamosak az õzbakok a kelletténél nagyobb ostobaságot elkövetni a suták érdekében... Na, az enyém egy határozottan öngyilkos jellemû, ámde szép méretes darab volt... Pénteki nap volt. Elõtte levezettem már kb 500 km-t, Szlovéniába Nagykanizsán át. Mindennel együtt nem éreztem magam fáradtnak. Este 11 volt, és tök sötét. A Csopak – Veszprém közti úton esett az eset. Csopaktól kb. 2 km-re. Aki nem ismeri, annak: nagy hegyek, sok erdõ, kb 10-12 %-os emelkedõ. Mentem kb. 80-al (pedig ez amúgy nem jellemzõ rám...), a középsõ sávban. Senki mellettem, senki mögöttem, a külsõn meg nem akartam menni, mert kavicsos is volt, meg ugye a vadak... Aztán egyszer csak ugrott ez a "dög". Anyukám visított egyet, én tudtam kb. 2 métert fékezni. Nagytotálban, teljes díszkivilágítással, ugrás közben csaptuk el. Amúgy nagyon szép volt... Annyit éreztem, hogy valami puhának nekimegy a kocsi, nagy csattanás, dög (akkor már egész pontosan illet rá ez a kifejezés...) csúszik végig az aszfalton. Kicsit szétszórt lett, ha jól tudom, a fejét nem vesztette el, de a többi részébõl pár kisebb darabot igen. Az elsõ cselekedet: kiraktam az indexet, és olyan 40 méterre beálltam egy buszmegállóba, hogy ne jöjjenek belém hátulról. Aláfestésként anyukám visítozott... Én közöltem vele, hogy nyugi, tuti nem történt nagyobb baj, mindjárt megnézem... Kiszálltam a kocsiból. Elsõ gondolatom az volt, hogy megnézem, hol a dög, mert ha arra jönnek mások is, akkor elcsúsznak a húson-véren, az meg csúnya balesetet okozhat... Nagyjából megnéztem, egy bokor alá csúszott be a megboldogult õz. Véresnek persze minden véres volt, jött pár autó, úgyhogy hamar eltakarodtam onnan, mielõtt én lennék a következõ... Ez után megnéztem a kocsit. A másik lámpa még szorgalmasan világított, a refi is mûködött, de kb. az a látvány fogadott, amit lekaptam. Gyorsan számvetést csináltam: mociháztetõ kikalapálás-fényezés egy 20-as, új lámpa kb. 10. (nem volt pontos) Ezek után elgondolkodtam (még mindig higgadtan), hogy mit is kell nekem csinálni? A nagykanizsai ismerõsöm, akinél voltam, pont teherautókkal foglalkozik, gondoltam csak tud nekem segíteni. Telefon (lazán, este 11-kor...), felveszi, meglepõdik... Mondom neki, hogy "bocs a késõi zavarásért, de elütöttem egy õzet..." Válasz: " pont itt vagyok vendégségben egy kárszakértõ barátomnál, adom õt..." Kárszakértõ barát véleménye az eset részletes leírása után: "Mondeo? Annak, akkor úgy se lett túl sok baja... Fogj egy nagy neylont, rakd be a csomagtartóba a dögöt, csinálj belõle pörköltet... Elvileg be kéne jelenteni a vadásztársaságnak. De pénzt ebbõl úgyse látsz, megszüntették az alapot. Lehet, hogy még neked kéne fizetned..." A dögöt otthagytam, nem volt egy gusztusos darab... Bejelenteni meg bejelentettem másnap, névtelenül, egy egyesületi telefonszámról. Nagyon nem akadékoskodtak. Javítás: vettem szép új Valeo után gyártott lámpát 20 eFt-ért, lekaptam a lökhárítót, felraktam a lámpát, (talin - ha eljutok oda - mindenki elszörnyülködhet majd rajta:) Ekkor már majdnem úgy nézett ki, mint egy rendes autó. Felhívtam a fórumról a gyáli Mondeost, vettem nála egy ugyanolyan színû motorháztetõt, mint az enyém volt, 14 eFt-ért. Ki lehetett volna kalapálni az enyémet is, de többe került volna a fényezés. Én meg már mentem volna nyaralni.... Megvettem a díszrácsot elõre 3 eFt-ért. Végül is ennyi volt a költség vele. Hja, a Ford szerviz természetesen kihozta volna a 3 elem fényezését 75000-re, az indexet és a lámpát 45000re... Köszönet a jól elõadott történetért. ND