Zárak
távvezérlésének beépítése
írta: AndrásM
Valamilyen furcsa okból vannak olyan Mondeo modellek, amihez nincs rádiós vagy infrás központi zár nyitó-záró távbigyó. Központi zár persze van, de csak kulccsal működtethető.
Az én nagy fehér szörnyem is ilyen. Van állítható ülés, van állítható kormány, van ABS, van légkondicionáló, van elektromos- fűthető tükör, de az ajtó nyitásához nincs kütyü.
Na, ha kulccsal lehet működtetni a központi zárat, akkor egy egyszerű rádiós távirányítóval miért ne működne.
A kereskedelemben különböző kütyüket lehet találni különböző áron. Én az egyszerű működésre, az elfogadható külsőre és az olcsó árra mentem rá.
Az ára 6500 Ft.- Ezért kaptam egy kétgombos távbigyót (aminek az egyik gombjának nem tudok feladatot adni), egy vevő egységet, ami egy relé három érintkezőjét szolgáltatja. Több üzemmódja van, de erről később. A „kiskoszos”nak csúfolt alkatrészboltban vettem. Ez a budai Skála parkolójával szemben van egy pinyóban. (Október 23-a utca.) A termék annyira OEM, hogy nincs rajta márkajelzés. Természetesen Made in Far-east.
Tehát van cél és megvan az eszköz, jöhet a beszerelés. Megnéztem a kocsi ezen részének elektromos rendszerét. Persze a gyári távkütyüs változat van a rajzon. Gondoltam nem baj, majd a helyszínen kitalálok valamit. Próbáltam a központi zár agyát megtalálni a kocsiban, de pár perc kutatás után feladtam.
Legyen a vevő egység az ajtóban, a zárhoz közel. Itt aztán lehet aggódni, hogy hogyan fér el, hogy lesz párás, a csapkodástól hogyan romlik majd el stb. Az anyós ajtót választottam, azt kevesebbet csapkodja az ember. A vevő elhelyezése célírányos, mivel nem árnyékolja fém, ha vezetőoldali távműködtetést feltételezünk. Ekkor az ablaküvegen keresztül éri el a jel a vevőt és fém felület nem árnyékolja. Több felszerelési helyet kipróbáltam már, ha 2-3 lépésre (de akár 10 lépésre) vagy a kocsitól, akkor szinte mindegy, hogy a vevő hol van. Ennél messzebbről meg nem nagyon van értelme működtetni. Az antennát közel vízszintesen elhúztam a kárpiton belül és a végét rögzítettem.
Csavarok ki, ajtókárpit le, nézzük mi található itt. A zárhoz négy kábel fut, könnyen kifordítható a csatlakozó. A négy drótból kettő a tápellátás, a maradékból az egyik a zármotort működteti a másik a kulcs elfordítását figyeli.
Az az érdekes, hogy, ha az ajtó zárva van, akkor a nyitáshoz pont az a +12V szükséges, ami a zármotor vezérlésénél megjelenik és fordítva is megy, ha az ajtó nyitott és 0V van a kábelén, akkor a záráshoz pont 0V-ra van szükség. Vagyis egyetlen érintkező párral a nyitást és a csukást is el lehet intézni.
Ez azért jó, mert az olcsó vevő egység csupán ennyit tud. Ha csak összedugogatjuk a drótokat, akkor azonnal kipróbálhatjuk, hogy működik-e a sok elmélet. A gyorskötéseket biztosító késes műanyagtoldókat külön kellett megvenni. Középen lent az eredeti színkiosztás, balra lent a vevő kábeleinek színei. A toldás után az eredetiekre visszatettem a gyári kábelkötegelő csövet, a vevő kábeleire szigetelőszalagot tekertem, hogy ne lifegjenek össze-vissza.
Hát igen, elsőre nem, mert a vevő egységet meg kell tanítani az adóra és a jumpert monostabilból „adógomb lenyomva…” –ra kell tenni. A nyitott anyósajtó zárján a csukott ajtó pozíciót szimulálni kell. És működik!!!
