Gondolatok
a Lambda szondáról
írta: AndrásM
A lambda szondának -, amit nevezzük ezentúl oxigénszondának - az a feladata, hogy a motorban elégetett üzemanyag-levegő keverék égéstermékében még fellelhető oxigén mennyiségét mérje.
Az egység lényegességét az árán keresztül is érzékelheted. A Ford gyártású 36-44 ezer között mozog, az utángyártott 16 - 22 ezer körül kapható (négyvezetékes). Ráadásul kihat sok más rész helyes működésére, ami további járulékos kiadást eredményez.
Miért is kell oxigénnek lennie a kipufogógázban?
- mert a katalizátor működéséhez szükség van rá
Miért is van szükség a maradék oxigén mérésére?
- mert ezáltal az ideális befecskendezendő üzemanyag mennyiség gyors reagálással beállítható, a katalizátor működése biztosítható
Hogyan működik az oxigénszonda?
Közel az összes szenzor cirkónium-oxidból készül. Egy kerámiagömb van elhelyezve a forró kipufogógázban, mely homorú belső felülete a kipufogócsövön kívül lévő atmoszférával érintkezik. Mind a két felület platinával van bevonva. A negatív töltésű oxigénatomok a platina felületéhez kapcsolódnak, ezáltal építve fel negatív töltést a teljes felületen. Amikor a forró kipufogó gázok nem, vagy csak kevés szabad oxigént tartalmaznak, akkor a gömb felületén a töltés kisebb lesz, mint a másik felületen. Ez feszültségkülönbséget eredményez, melyet a felületekhez erősített elektródákon mérhetünk. Az atmoszférával érintkező oldal az autó testéhez van kapcsolva, így a másik oldal automatikusan pozitív töltésű lesz, mivel ott kevesebb negatív töltésű oxigénatom van. Ez a szenzor úgy működik, mint egy elem, de csak akkor, mikor már felmelegedett 300 Celsius fokra. A kimeneti feszültség tehát a kipufogógáz oxigéntartalmától függ.
________________________________________________
A szenzor jelének görbéje:
Mint az ábrán látható, a szenzor görbéje nem lineáris és hirtelen változik a stoichometrikus értéknél, vagyis amikor a levegő/benzin arány eléri a tökéletes égéshez szükséges 14,7 : 1 arányt. Sovány keveréknél a kimeneti feszültség közel nulla, míg dús keveréknél 1 volt körüli értéket produkál. A középponton a levegő/benzin arány nagyon kis mértékű változása nagy feszültségváltozást idéz elő a szenzor kimenetén. Mivel a számítógép nem tudja a tökéletes arányt beállítani, így csak az átlagos értéket veszi figyelembe. A szenzor kimenete váltakozni fog a két véglet között.
Ennek a váltakozásnak a sebessége attól függ, hogy a szenzor és a számítógép milyen gyorsan tudnak reagálni a változásokra. A tipikus arány másodpercenként 1 és 10 között változik.
A számítógép nyílt illetve zárt hurkú üzemmódban dolgozhat. A nyílt hurkú üzemmódban az oxigénszenzort figyelmen kívül hagyja, csak a többi szenzor (gázpedál pozíciója, levegőfolyam aránya, levegő hőmérséklete, motor fordulatszáma stb.) alapján számolja ki a számítógép a levegő/benzin arányt. Akkor használja a számítógép a nyílt hurkú üzemmódot, mikor "gyanítja", hogy az oxigénszenzor nem működik. Emlékezzünk arra, hogy a szenzor forró kell legyen, ezért a számítógép az indulás után vár egy darabig, míg azt nem érzékeli, hogy az már jól működik. Ekkor zárt hurkú üzemmódba kapcsol, ahol az oxigénszenzor jelét veszi elsősorban figyelembe a számításoknál, míg a többi szenzor értéke csak kis mértékben van hatással az eredményre. Néhány számítógép arra is képes, hogy menet közben tanuljon, így, idővel jóval pontosabb levegő/benzin arányt képes beállítani.
Van még egy alkalom, mikor az oxigénszenzort figyelmen kívül hagyja a számítógép. Hirtelen gyorsításnál, mikor a gázpedál jó háromnegyed részben megnyitja az üzemanyag szelepeket a keverék feldúsul, amikor pedig nagy sebességről lassítunk, akkor a keverék szegényebb lesz.
Köszönet Pájer Tibornak http://fenykapu.free-energy.hu/pajert/
________________________________________________
Hogyan néz ki az oxigénszonda elvileg ?
Mit jelent, hogy hány drótos ? Melyik mire való?
